A kellemes őszi időjárás is közrejátszik abban, hogy több madárfaj éneke gyakran hallható mostanában. Ezek közé tartozik a házi rozsdafarkú is, amely jellemzően települések házai, épületei környékén, tetején mozog.
Felismerése rendkívül egyszerű, mert gyakorlatilag az egyetlen madárfajunk amely házak tetején, esőcsatornák szélén rezegteti a faroktollait és sokszor bókol (lábait berogyasztja, "guggol"). Mérete a verébhez hasonló.
A hangja alapján is könnyen fel lehet ismerni egy kis gyakorlással, hiszen az éneke olyan, mintha a közepén a madár berekedt volna. Érdemes a napokban REGGEL egy kis időt szánni rá, hogy meghallgassuk, mert sokszor fogja hallatni jellegzetes hangját.
A házi rozsdafarkú éneke itt hallgatható meg>>
Kép és rövid ismertető itt olvasható róla>>
További gyakoribb madárfajok melyeknek éneke most ősszel ismét hallható, a nyári csendet követően: csilpcsalpfüzike, fekete rigó, vörösbegy.
Forrás: http://www.mme.hu/pedagogia-koernyezeti-neveles/pedagogusoknak/most-lathato-a-termeszetben.html
A cikkben említett madarakat képei:
Házi rozsdafarkú (hím)
Csilpcsalpfüzike
Fekete rigó (hím)
Fekete rigó (tojó)
Vörösbegy
A játékosok felállnak csoportban, egymás mellett a bagolyvárnak kijelölt helyen (a terem egy sarka, az udvar egy része). Készítünk egy Nap- és egy Hold-képet, de ha ez nincs ökölbe szorított kézzel jelölhetjük a Holdat, szétnyitott tenyérrel a Napot. A gyerekek, a baglyocskák a bagolyvárban guggolnak, nappal van, bagolyszokás szerint alszanak, összetett tenyerüket fejük alá helyezik. 
A fákról, bokrokról lehulló levelek a földre érve egyre vastagabb réteget képeznek. A leveleken hajnalban harmat képződik, így annak ellenére vizes lesz, hogy eső nem is hullott. A benedvesedett levéltömeg pedig ilyenkor ősszel fantasztikus illatokkal tölti meg az erdőt vagy akár egy nagyobb parkot is. 
